Duna-Tisza közi Népművészeti Egyesület

A Duna-Tisza közi Népművészeti Egyesület 2015. július 4-10. között tartotta egyhetes, bentlakásos csipke táborát Bedő Istvánné vezetésével. A nagykőrösi alkotóházban megrendezett táborban 12 fő vett részt, akik kezdő és haladó csipkekészítők voltak. Örvendetes, hogy a fiatalabb korosztály is képviseltette magát.

A Játék Céh a Duna-Tisza közi Népművészeti Egyesület egyik szakosztálya. Az ország különböző pontjain élő alkotókat tömöríti. A tagok rendkívül különböző anyagokból és technikákkal alkotnak, az egyetlen közös bennük, hogy játékot készítenek. A Játék Céh tagjai minden évben egy kiállításon mutatják be új alkotásaikat.

Az ez évi kiállítás megrendezésére a Biatorbágyi Faluházban került sor. Ez az érdekes épület valamikor vasútállomás volt. A régi váróterem ma kiállító teremként működik, itt került sor a Játék Céh kiállítására is.

A Céh tagjai közül 22-en küldték el alkotásaikat. A kiállításon láthattunk fonott várat és léghajót Markó Krisztinától, rongylabdát és csuhé angyalkát Czár Jánostól, karmantyú-babákat Barcsik Ibolya, kirakós fajátékot Horváth László és nemezjátékokat Gyulay Mária által. Tóth Lóránt fából készült istállót mutatott be faragott falovacskákkal, Gera Klára színes nemezmadarakat, Hellenbach Gabriella középkori párbajozó lovagokat textilből megvarrva. Pálfi János fából készült autókat, traktorokat, Szabóné Bognár Mária macikat és babákat mutatott be, de még sok minden más volt látható egészen a Sándor palota makettjéig Fuchs József által. Az alkotók közt népművészet mestere, népi iparművész, képzőművész, kézműves egyaránt található. A kiállítást Gera Klára, Hellenbach Gabriella, Gyulay Mária, Pálfi János, és Gémesné Deák Júlia rendezte.

A megnyitóra május 14-én került sor. Közreműködött a Pászti Miklós Alapfokú Művészetoktatási Iskola citera zenekara. A kiállítást Borbély László művészettörténész nyitotta meg, élmény volt hallgatni összeszedett, elemző, humorral és gondolatokkal teli méltatását.

A Duna-Tisza közi Népművészeti Egyesület nagykőrösi alkotóházában 2015. május 1-3. között 14 érdeklődő gyűlt össze az ország különböző pontjairól, hogy ismét bővíthessék tudásukat egy igen ősi szövési mód, a szalagszövés területén. Tavaly ősszel is volt már egy ilyen témájú táborunk.

A tábor szervezői és vezetői Nagy Mari és Vidák István textilművészek voltak, oktatóként meghívták Petrás Mária énekes, keramikus, moldvai szövőasszonyt és Landgráf Katalin textiles iparművészt, a Fóti Művészeti Középiskola tanárát.

A tábor célja a közép–ázsiai és moldvai szőtt szalagok tanulmányozása és elsajátítása volt. Az előadások során Vidák István a kirgiz és az erdélyi szalagszövés párhuzamait tárta fel színes diaképek segítségével. Petrás Mária a kender feldolgozásáról és a moldvai férfi és női övekről beszélt a részvevőknek. Landgráf Katalin a szövés technikai rendszerezését, a szövésfajtákat ismertette.

Gyakorlati munka során a részvevők első nap megismerhették a fonal festését indigóval, majd a- „Cson csete bo” kirgiz szalagszövést. Második napon Petrás Mária megtanította a gyapjú fonását gyalogorsóval és két szál összesirítését sirítő orsóval. Majd következett a szövőszék felvetése és a bernyéc, azaz a moldvai szalagszövés készítése szövőszéken. Az utolsó napon Landgráf Katalinnal szalagszövés fél nyüsttel, nyüstkészítés, valamint egyszerű és bonyolult mintázás elsajátítása várt a részvevőkre.

A Duna-Tisza közi Népművészeti Egyesület fafaragói közösen faragtak egy pásztorszobrot egy hatalmas tölgyfa rönkből. A szobor felállítására és felavatására az egyesület közgyűlésén került sor 2015. április 25-én.
Tavaly augusztusban a fafaragó tábor részvevői szó szerint nagy fába vágták a fejszéjüket. Orisek Ferenc Népművészet mestere fafaragó irányítása mellett készült a pásztorszobor a közel 3 méteres rönkből. Először lekérgezték, majd a kirajzolás után a fafaragók egymást váltva faragták a szobrot. Büszkén elmondhatjuk, hogy ez az alkotás Orisek Ferenc, Rácz Ernő, Apró Tamás és Sáriné Gubacsi Éva közös műve.
A pásztorszobrot az egyesület nagykőrösi alkotóházának udvarán állítottuk fel, ez köszönti az oda betérőket. Az avatóbeszédet Karsay Istvánné népi iparművész fafaragó mondta, aki 83 évesen is töretlen lelkesedéssel tanít faragást a fiataloknak. Margit néni kiemelte, hogy a szoborfaragás másik nagy eredménye, hogy mindez a táborban részvevő fiatalok és gyerekek előtt készült, akik így a kezdetektől végigkövethették a szobor készítésének minden mozzanatát. A látott példa nyomán maguk is belevágtak közösen egy kisebb pásztorszobor faragásába.
Felállításra kerültek továbbá az előző alkotóházunkból, Jakabszállásról elhozott kopjafák is, melyek 10 évig feküdtek a megfelelő helyre várva.
A szoboravatóra megrendült egészsége ellenére is ellátogatott egyesületünk alapító elnöke, dr. Bánszky Pál, aki a mindig is nagy támogatója volt népi faragásnak.

További képek a fotógalériában.

Dr. Varga Ferencné 2015. április 18-án, a Békéscsabán megrendezett „Népi kézműves közösségek a Dél-Alföldön” című konferencián tartott előadást. A 93 éves Ilonka néni „60 év a hímzés szolgálatában” című előadásában beszámolt az általa vezetett kecskeméti hímző szakkör tevékenységéről a megalapítástól napjainkig.

Rácz-Fodor Mihályné szövő 9 db faliszőnyeget szőtt ajándékba a Kiskunhalasi Ékes Kapu Otthon részére.

Néhány zsák végtelenszálú rongyhulladéka  volt, azokból készített nagy szeretettel a bentlakó sérült gyerekek lakószobáiba szőnyeget vagy falvédőt.

Minden lakó nagy örömmel fogadta ezt az ajándékot.

Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy színt vitt a gyerekek életébe. :)

A farsang hangos mulatságait még a középkor hiedelmei teremtették meg. Az emberek azt hitték, hogy a tél során a Nap elgyengül és ártó szellemek, boszorkányok kelnek életre. A jelmezes felvonulás, a zajok, a boszorkánybábu égetése éppen ezen ártó lények elüldözését volt hivatott megvalósítani. Sok helyen tüzes kereket görgettek, nagy máglyákat raktak, mert úgy hitték a tűz ereje segíti a Napot, hogy újra erőre kapjon. Eredetileg azért öltöztek jelmezbe, hogy elűzzék a halált, a rosszat és a hideget. A régi hiedelmeket mára elfeledték az emberek, de a jelmezes felvonulások megmaradtak.