Duna-Tisza közi Népművészeti Egyesület

A Duna-Tisza közi Népművészeti Egyesület Gyermekvilág című kiállítása 2015. október 16-án nyílt meg Kecskeméten, a Népi Iparművészeti Gyűjteményben. A kiállítás azt a fajta sokszínűséget kívánja bemutatni, amely az egyesület kézműveseinek munkáira jellemző, 36 alkotó különféle anyagokból és technikával készült alkotásai várják a látogatókat.

Egyesületünk minden évben különböző tematika szerint rendez kiállítást, ez évben a játék és a gyermeki világ tárgyai, gyermekbútor, bababútor és viselet kaptak szerepet. A kiállított tárgyak között az ősi játékoktól, eszközöktől, mint a csutkababa vagy a bölcső, az egészen modern darabokig mindent megtalálunk, igazi színes kavalkádot képezve. Az udvaron nagyon sokféle, fából készült népi játék próbálható ki, a gólyalábtól a libikókákon át a célba dobóig.

A kiállítás megnyitón Vidák Anna és gyermekei, Pereczes Marci és Hanna furulyázott a megjelenteknek. Berei Andrea elnök köszöntötte az alkotókat és a vendégeket egyaránt. Kriston Mária, a Népi Iparművészeti Gyűjtemény vezetője örömét fejezte ki, hogy az intézmény adhat otthont a kiállításnak, mely a múzeum és az egyesület között évtizedek óta fennálló jó kapcsolatnak köszönhető. A kiállítást Dr. Kriston Vízi József etnográfus, játékkutató nyitotta meg, kiemelve az alkotók és kiállított tárgyak szerepét az elkövetkező generációk fejlődésében.

A megnyitón csipkeverés bemutatót tartott a mindössze 7 éves Illés Márta, a kislány Bedőné Éva csipkeverő legifjabb tanítványa.

Apró Tamás fafaragó beszámolója

2015. augusztus 17. és szeptember 1. között a NESZ küldöttjeiként kézműves társaimmal lehetőséget kaptunk arra, hogy a Milánói Világkiállításon képviseljük a népi kézművességet.

A résztvevők névsora:

Apró Tamás fafaragó,

Barcsay Andrea nemez,

Dr. Nagyné Perjési Ildikó csipkekészítő,

Hugyecz László fazekas,

Illés Brigitta csipkekészítő,

Kovács Zoltán kosárfonó,

Takács Gizella hímző,

Zongor-Jónás Gyöngyvirág bútorfestő.

Szakmai programomat úgy állítottam össze, hogy a nagyobb figurális domborművektől a kisebb tárgyakig mesterségem minél több fortélyát bemutathassam. Kádár Kata balladáját cseresznyefa táblába, Szent István király portréját diófa deszkába faragtam bele. Ezeken kívül több feszületet, koronás címert készítettem, valamint kisebb nyaklánc medálokat, amiket a gyerekek pár perces csiszolás után hazavihettek. A gyerekek voltak a legérdeklődőbbek, sokszor tátott szájjal nézték munkánkat, mert hasonló mesterség bemutatót tudomásom szerint egyetlen más ország pavilonjában sem láthattak.

A Duna-Tisza közi Népművészeti Egyesület kézművesei régimódi, természetes anyagokból összeállítható játékok készítésébe avatták be a gyerekeket és a fogékony felnőtteket az őszi Garabó Vásáron, Kecskemét főterén 2015. szeptember 26-27-én. Egy gyorsan és egyszerűen elkészíthető kedves játékot, csutkababát is készíthettek a kicsik.

Az érdeklődő gyerekek először szemes kukoricacsövet morzsolhattak, közben megtudták, hogy régen milyen sokat kellett segíteniük a gyerekeknek a különféle munkákban. Elmondtuk továbbá azt is, hogy a gyerekeknek nem voltak vásárolt játékaik, csak olyasmivel játszottak, amit maguk készítettek szüleik, nagyszüleik segítségével. A lányok rongybabával, csutkababával, a fiúk vesszőparipával, bodzapuskával játszottak.

A csutkababa készítéséhez szükséges egy kukoricacsutka félbe törve, egy arasznyi négyzet alakú színes vászon, valamilyen kötözőanyag, színes madzag, rafia vagy csuhé.

A csücskösre terített vászonra fektetjük a csutkadarabot.

A vászon felső sarkát visszahajtjuk és a csutkára simítva lehajtjuk.

A baba arca mellett leszorítva az anyagot, az oldalszárnyakat párhuzamosan a csutka mellé hajtjuk.

Az alsó csücsköt felhajtjuk, majd így ráhajtjuk a baba testére.

Az egyik oldalt álló csücsköt félbehajtjuk, így hajtjuk rá a babára. A másik csücsköt ráhajtjuk a baba testére, körültekerve azt.

Elkötözzük, masnival díszítjük.

A Duna-Tisza közi Népművészeti Egyesület ötödik alkalommal rendezte meg a Kosárfonó Találkozót Tiszaalpáron, 2015. szeptember 19-20-án. Kanalas János Népművészet Mestere kosárfonó meghívására az ország különböző pontjaiból 23 kosárkötő érkezett. A részvevők Zala, Vas, Veszprém, Komárom-Esztergom, Pest, Bács-Kiskun, Békés és Hajdú-Bihar megyéből utaztak Tiszaalpárra, több helybeli kosárfonó is jelentkezett. Minden kosárfonó hozott magával néhányat a legszebb alkotásaiból, melyből kiállítást rendeztek be. Meghívott kiállító volt még továbbá Kovács Tibor gyékénykötő és Csáki Ildikó szalmafonó, hogy a látogatók a szálas anyagokból készült tárgyak szélesebb palettáját tekinthessék meg. A találkozóhoz helyi termék bemutató, must- és sajtkóstoló is társult.

A megnyitón egyesületünk elnöke, Berei Andrea köszöntötte a megjelenteket. A találkozót Dr. Vancsura István polgármester nyitotta meg, kifejezve örömét, hogy ez az ősi kosárfonó település ad otthont ennek a rendezvénynek. Reméli, hogy ez találkozó a hagyományok éltetéséhez is hozzájárul. Köszöntőjében Czinege István elmondta, hogy örömmel látja, hogy évről-évre egyre szebb és igényesebb darabok érkeznek a kiállításra, szívesen támogat olyan rendezvényt, melynek eredményei ilyen jól láthatók. A megnyitón végül Borzavári Róza fiatal énekes népdalcsokorral köszöntötte a találkozó részvevőit és látogatóit.

A Kosárfonó Találkozón egy verseny is zajlott, minden részvevő helyben készített egy tetszőleges kosarat. A nap végén az elkészült műveket egy szakmai zsűri bírálta el. Bene Ágostonné és Kálmán Jánosné üvegfonók különdíjban részesültek. A harmadik helyet megosztva kapta három kosárfonó: Pinder László Zoltán, Gergely Ramóna és Kapás Aida Éva. Második lett Lakatos Károly, a zsűri legjobbnak Kozma Ilona alkotását találta.

A Duna-Tisza közi Népművészeti Egyesület tizenegy éve költözött el Jakabszállásról. Az ottani alkotóházban még aktív szövő élet volt. Örömmel jelenthetjük, hogy ezen a nyáron ismét szövő tábort tartottunk, Szabóné Klárika vezetésével, immár a nagykőrösi alkotóházunkban.

Az 11 részvevő zöme kezdőnek számít a szövés területén, noha hímzőként, gyapjúfonóként vagy fafaragóként már mind igen sikeresek, ismertek a saját városukban. Az oktatás tematikája a gyapjúszövés technikájának az elsajátítása volt. Az ügyes kezű hölgyek fokról-fokról tanulták meg az állványon szövés csínján-bínját. Nagyon gyorsan elsajátították az alapismereteket és szép alkotásokat készítettek. Kitartásukat és tehetségüket bizonyítják a csíkos tarisznyák és az aggatással készült mintakendők.

A Duna-Tisza közi Népművészeti Egyesület 2015. július 4-10. között tartotta egyhetes, bentlakásos csipke táborát Bedő Istvánné vezetésével. A nagykőrösi alkotóházban megrendezett táborban 12 fő vett részt, akik kezdő és haladó csipkekészítők voltak. Örvendetes, hogy a fiatalabb korosztály is képviseltette magát.

A Játék Céh a Duna-Tisza közi Népművészeti Egyesület egyik szakosztálya. Az ország különböző pontjain élő alkotókat tömöríti. A tagok rendkívül különböző anyagokból és technikákkal alkotnak, az egyetlen közös bennük, hogy játékot készítenek. A Játék Céh tagjai minden évben egy kiállításon mutatják be új alkotásaikat.

Az ez évi kiállítás megrendezésére a Biatorbágyi Faluházban került sor. Ez az érdekes épület valamikor vasútállomás volt. A régi váróterem ma kiállító teremként működik, itt került sor a Játék Céh kiállítására is.

A Céh tagjai közül 22-en küldték el alkotásaikat. A kiállításon láthattunk fonott várat és léghajót Markó Krisztinától, rongylabdát és csuhé angyalkát Czár Jánostól, karmantyú-babákat Barcsik Ibolya, kirakós fajátékot Horváth László és nemezjátékokat Gyulay Mária által. Tóth Lóránt fából készült istállót mutatott be faragott falovacskákkal, Gera Klára színes nemezmadarakat, Hellenbach Gabriella középkori párbajozó lovagokat textilből megvarrva. Pálfi János fából készült autókat, traktorokat, Szabóné Bognár Mária macikat és babákat mutatott be, de még sok minden más volt látható egészen a Sándor palota makettjéig Fuchs József által. Az alkotók közt népművészet mestere, népi iparművész, képzőművész, kézműves egyaránt található. A kiállítást Gera Klára, Hellenbach Gabriella, Gyulay Mária, Pálfi János, és Gémesné Deák Júlia rendezte.

A megnyitóra május 14-én került sor. Közreműködött a Pászti Miklós Alapfokú Művészetoktatási Iskola citera zenekara. A kiállítást Borbély László művészettörténész nyitotta meg, élmény volt hallgatni összeszedett, elemző, humorral és gondolatokkal teli méltatását.

A Duna-Tisza közi Népművészeti Egyesület nagykőrösi alkotóházában 2015. május 1-3. között 14 érdeklődő gyűlt össze az ország különböző pontjairól, hogy ismét bővíthessék tudásukat egy igen ősi szövési mód, a szalagszövés területén. Tavaly ősszel is volt már egy ilyen témájú táborunk.

A tábor szervezői és vezetői Nagy Mari és Vidák István textilművészek voltak, oktatóként meghívták Petrás Mária énekes, keramikus, moldvai szövőasszonyt és Landgráf Katalin textiles iparművészt, a Fóti Művészeti Középiskola tanárát.

A tábor célja a közép–ázsiai és moldvai szőtt szalagok tanulmányozása és elsajátítása volt. Az előadások során Vidák István a kirgiz és az erdélyi szalagszövés párhuzamait tárta fel színes diaképek segítségével. Petrás Mária a kender feldolgozásáról és a moldvai férfi és női övekről beszélt a részvevőknek. Landgráf Katalin a szövés technikai rendszerezését, a szövésfajtákat ismertette.

Gyakorlati munka során a részvevők első nap megismerhették a fonal festését indigóval, majd a- „Cson csete bo” kirgiz szalagszövést. Második napon Petrás Mária megtanította a gyapjú fonását gyalogorsóval és két szál összesirítését sirítő orsóval. Majd következett a szövőszék felvetése és a bernyéc, azaz a moldvai szalagszövés készítése szövőszéken. Az utolsó napon Landgráf Katalinnal szalagszövés fél nyüsttel, nyüstkészítés, valamint egyszerű és bonyolult mintázás elsajátítása várt a részvevőkre.